Heves megye, 1950. jan. 1.-: közigazgatási terület Északkelet-Magyarországon. - É-on Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén, K-en Borsod-Abaúj-Zemplén és (Jász-Nagykun-)Szolnok, D-en (Jász-Nagykun-)Szolnok, Ny-on Nógrád, Pest és (Jász-Nagykun-)Szolnok megyék határolják. Határának hossza 360 km, területe 3637 km², Mo. ter-ének 3,9%-a, a megyék nagyság-sorrendjében a 14. -

1949. XII. 14: a 4343/1949. MT. sz. rendelettel(!), a tanácsrendszer bevezetésével →Szolnok megyéhez csatolták az 1876. é. rendezéskor Heves vm-ben maradt Tisza menti közs-eket, →Nógrád megyéhez Dorogházát, Hasznost, Nagybátonyt, Maconkát, Mátramindszentet, Pásztót, Szurdokpüspökit, Tart és Szuhát. Ugyanekkor →Pest megyéből Boldog és Kerekharaszt, Nógrád megyéből Heréd, Lőrinci, Nagykökényes és Zagyvaszántó, →Borsod megyéből Borsodszemere (Mezőszemere), Egerfarmos, Nagyvisnyó, Noszvaj, Novaj, Szihalom és Szilvásvárad került át ~be. - 1950: a kialakított tanácsrendszerben Egerben, Gyöngyösön és Hatvanban városi, 6 járási (egri, füzesabonyi, gyöngyösi, hatvani, hevesi, pétervásárai) és 116 önálló közs. tanácsot szerveztek. 1969. IX. 30: a hatvani járást megszüntették, közs-einek egy részét (Apc, Csány, Ecséd, Hort, Lőrinci, Rózsaszentmárton, Zagyvaszántó) a gyöngyösi járáshoz, Kerekharasztot Hatvan városához csatolták, Boldog, Heréd és Nagykökényes közs-eket a hatvani városi tanács irányítása alá helyezték. 1971. IV. 25: a járási igazg. feladatokat a megyei tanács járási hivatalai vették át, és egyre több közs. közös tanácsot alakítottak. 1984. I. 1: a közig. rendszert átalakítva a járási hivatalokat megszüntették, városi, városkörnyéki-, önálló- és közös tanácsú közs. igazgatást alakítottak ki. - 1950: Abasárhoz csatolták Pálosvörösmartot, Gyöngyöshalmaj és Hevesugra összevonásával létrehozták Halmajugra közs-et. 1989: Petőfibánya önálló közs-gé alakult. 1960: Felnémetet, 1984: Szarvaskőt Egerhez csatolták. Városi rangot kapott 1984: Heves, 1989: Füzesabony, Pétervására, 1992: Lőrinci. - 1990: helyi önkormányzati rendszert szerveztek, melyben 1998: Eger megyei jogú város, Gyöngyös, Füzesabony, Hatvan, Heves, Lőrinci, Pétervására városok, 6 nagyközség és 105 község van. - Lakossága: 1960: 343.679, 1970: 344 498, 1980: 353 766, 1990: 334 408. - 1995: plébániái (és ezek filiái) az egri egyházmegyében: Főszékesegyházi főesperesség, Eger és vidéke kerület: Andornaktálya, Bátor (Egerbocs, Hevesaranyos), Eger (7 plébánia, 2 lelkészség), Egerbakta, Egercsehi (Egercsehi-bányatelep, Szúcs), Egerszalók (Demjén), Egerszólát, Felsőtárkány, Kerecsend, Maklár, (Nagytálya), Novaj, Ostoros; Ózdi kerület: Balaton (Bükkszentmárton), Bekölce, Bélapátfalva (Mónosbél), Mikófalva, Szilvásvárad; Hevesi főesperesség, parádi kerület: Bodony, Bükkszenterzsébet (Fedémes), Erdőkövesd (Istenmezeje, Szederkénypuszta, Váraszó), Mátraballa, Mátraderecske, Parád (Parádóhuta, Parádsasvár), Pétervására (Ivád, Kisfüzes), Recsk, Sirok (Bükkszék, Sirok-Kőkútpuszta), Szajla (Terpes), Tarnalelesz (Szentdomonkos); Kápolna-füzesabonyi kerület: Aldebrő, Besenyőtelek (Dormánd), Domoszló, Egerfarmos, Feldebrő, Füzesabony, Kál (Nagyút, Tarnabod), Kápolna (Kompolt, Tófalu), Kisnána, Mezőtárkány, Verpelét (Tarnaszentmária), Vécs; Erdőtelek-kiskörei kerület: Boconád, Erdőtelek (Tenk, Tarnabod), Heves (Alatka, Pusztacsász), Kisköre, Kömlő, Pély, Poroszló (Újlőrincfalva), Sarud, Tarnaméra, Tarnaszentmiklós (Hevesvezekény), Tiszanána, Zaránk; Patai főesperesség, patai felső kerület: Apc, Atkár, Csány, Ecséd, Gyöngyöshalász, Gyöngyöspata, Gyöngyöstarján, Hort, Nagyréde, Rózsaszentmárton, Szűcsi, Vámosgyörk; Gyöngyös-adácsi kerület: Abasár (Pálosvörösmart), Adács, Detk (Halmajugra alsó, Ludas), Gyöngyös főplébánia, Gyöngyös-Alsóváros (Gyöngyöspüspöki), Gyöngyösoroszi, Gyöngyössolymos, Karácsond, Markaz, Mátrafüred, Mátraszentimre (Mátraszentistván, Mátraszentlászló), Nagyfüged, Tarnazsadány, Visonta (Halmajugra felső); Jászberényi kerület: Erk, Tarnaőrs, Visznek. - A váci egyhm-ben: Boldog, Hatvan, Heréd, Lőrinci, Nagykökényes, Zagyvaszántó. 88